Debrecen

Kálvinista mennyország – Debrecen és Hajdúság

Hasántekercs
Aki levest eszik soká él! – mondják a keleti országrész lakói, s ők bizony tudhatják, hiszen a hajdúsági konyha hagyományai még akár az ázsiai puszták, a régi magyar hazák emlékét is hordozzák, Debrecen környékén a 19. században is találtak olyan tésztaféleséget amely „hasántekercs” névre hallgatott.

A szó azon homályos időkből maradhatott, mikor még nem volt konyha s a nők egyszerű körülmények között, állva, maguk köré csavarták a kinyújtott, kígyószerű tésztaanyagot.
A leves fogyasztása is az ősi étkezés öröksége, a pusztai emberek számára a napi egytál étel sokszor valóban az egyetlen étkezés volt, hiszen az állattartás, legeltetés másra nem adott módot. Bele is főztek minden finomságot, tésztát, húst, zöldségeket, s kinn a szabad ég alatt közösen körbe ülték a főzőedényt. A pásztorok étkezésénél sokáig használatban volt a háromlábú evőszék, amelyre a kondért vagy bogácsot tették. A nomád világ tárgyai sokat mesélnek a magyarok elődjeiről, a híres és merész lovas nemzetről, amelynek leszármazottai sokáig követték a pusztai szokásrendet.

image009Pénzen vett szabadság

Húsz kilométerrel odébb már a „Kálvinista Róma” – Debrecen fogad bennünket. Kétszázezeren felüli lakosságával az ország legnagyobb települései közé tartozik. Önálló várossá a három részre szakadt ország 16-17. századi történelme során vált. Védelmére soha még városfalat sem építettek, szabadságát pénzen vette meg.

Híres kollégiuma 1538-tól működött. 1552-től olyannyira református egyházi központ lett a város, hogy katolikus vallásúak másfél száz éven keresztül be sem tehették a lábukat a városba; még cselédként sem alkalmazhatták őket.

Debrecen számos érdekességet tartogat az odalátogatóknak: a magyar történelem két fontos kormánya alakuló ülésének is otthont adó Nagytemplom és a kollégium, a Nagykönyvtár, a Déri Múzeum, amelynek különlegessége a Munkácsy Terem, a nagyerdei egyetemi központ, a fürdő és csónakázó tó.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAMerénylet a püspök ellen

Kevesen vannak, akik ismerik az 1910-ben, bizánci stílusba az 1910-ben, bizánci stílusban épült görög katolikus templomot, amelynek 200 négyzetméteres freskója megörökíti Magyarország egyetlen egyház-, illetve püspökellenes merényletét. A színhely Debrecen volt, az idő 1914 februárja, a cél pedig a magyar nyelvű görög katolikus vallásúak egyházi központjábá tett hajdúdorogi püspökség első vezetőjének meggyilkolása volt. A debreceni görög katolikus püspöki irodába egy csomag érkezett a püspök címére. Tartalmát kegyszerként tüntették fel, ám a csomag kibontásakor a belerejtett bomba felrobbant. Három egyházi hivatalnok azonnal, többen a kórházban haltak bele sérüléseikbe. A püspök azonban megmenekült. Mint kiderült, a Szamosújváron már 1853-tól önálló román görög katolikus püspökség soviniszta román hívei között akadtak olyanok, akik ezzel a merénylettel akartak tiltakozni a hajdúdorogiak önállósághoz jutása ellen.